A londoni ecoLogicStudio dizájnműhelyét 2005-ben alapította Marco Poletto és Claudia Pasquero. Az elmúlt években keresik az újszerűség lehetőségeit az építészet és a természet adta energiaforrások eredményes összekapcsolására. Erről árulkodik a milánói EXPO2015-ön feltűnt munkájuk, az Urban Algae Canopy.

A Városmajori Park közepén az 1952-ben épült Szabadtéri Színpad napjaink színházi igényeinek már nem képes megfelelni, ezért írtak ki ötletpályázatot, melynek célja a szabadtéri előadás élményét mindenekelőtt biztosítani tudó létesítmény megvalósítása a park történeti, zöldfelületi értékeinek kiemelt figyelembevételével, megóvásával.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.

Megjelent a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Városmajori Szabadtéri Színpad kulturális szolgáltató létesítmény kialakításának városépítészeti és építészeti ötletpályázata pályázati hirdetménye

Kétségkívül a korszak legmarkánsabb és legmegosztóbb épülete az új városközpont fölé emelkedő húszemeletes lakóépület és a hozzákapcsolódó szolgáltató tömb. Mire azonban megépült, az építészeti tervezésben már új szelek fújtak, a rekonstrukció félbe maradt. A nagyszabású, meg nem valósult tervekből így is sokat megtudhatunk az akkori korszellemről

A belváros rekonstrukcióját több szempontból is egyre inkább sürgetőnek találták. Viszont a helyszín, a Kossuth utca és a Rákóczi tér jelentős lakóépület-állományát először fel kellett számolni, ez az 1960-as évek közepén meg is kezdődött.

A városépítés Ferencváros jelenkori történetének erős pillére, a IX. kerület minden eredménye Budapest épülésére is szolgál – mondta Tarlós István főpolgármester hétfőn Budapesten, a 225 éves Ferencváros alapításának napja alkalmából tartott díszünnepségen.

Az Egyetemváros által kijelölt déli terjeszkedési irány helyett az 1960-as évekre megszilárdult a város keleti irányú fejlesztésének gondolata. Ennek következményei, a régi kereskedőházak nagy mértékű szanálása, az autósforgalom elterelése és az új városközpont arculatának kialakítása határozták meg az évtized városépítészetét.

Az első nagy építkezések, a szocreál stílus történeti álruhájából adódóan még többé-kevésbé „hagyományos” összképet eredményeztek, a hatvanas évektől induló nagy építkezések viszont már a szocializmus keretei közé szorított modernizmust képviselték.

Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.

A Budapesti Olimpiai Pályázat készítői országos, titkosított öltetpályázatot hirdetnek Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész- és településmérnök képző oktatási intézményének nappali tagozatos és doktorandusz hallgatói részére.

Esztergomban a Városháza első emeleti folyosóján megnyílt az Ybl Építéstudományi Kar hallgatóinak tervtárlata. A kiállítási anyag Esztergom belvárosának építészeti és tájépítészeti rehabilitációjáról szól. A kiállítás anyaga például az Európai Uniós pályázatokon való szerepléskor nyújt jelentős segítséget a városépítészeti, urbanisztikai témákban.