Kétségkívül a korszak legmarkánsabb és legmegosztóbb épülete az új városközpont fölé emelkedő húszemeletes lakóépület és a hozzákapcsolódó szolgáltató tömb. Mire azonban megépült, az építészeti tervezésben már új szelek fújtak, a rekonstrukció félbe maradt. A nagyszabású, meg nem valósult tervekből így is sokat megtudhatunk az akkori korszellemről

Az Egyetemváros által kijelölt déli terjeszkedési irány helyett az 1960-as évekre megszilárdult a város keleti irányú fejlesztésének gondolata. Ennek következményei, a régi kereskedőházak nagy mértékű szanálása, az autósforgalom elterelése és az új városközpont arculatának kialakítása határozták meg az évtized városépítészetét.

Az 1965-ben Abercombie-díjat nyert Balatoni Regionális Tervvázlat nyomán, a regionális tervezés és az építészet harmonikus összjátékaként értékes modern épületek sora jött létre a magyar tenger partjain. A siófoki Aranypart Czigler Endre és Polónyi Károly tervei alapján felépült szállodasora a hatvanas évek hazai csúcstechnológiáját képviselte.

Az idei Biennále jelmondata: „A hátsó udvar a képzelőerő helye” A téma a kiírók megfogalmazásában a város félig magántereit jelenti. Ez a belső belső udvarok tömbbelsők különböző módon hasznosított világa, amely ma drótkerítések, falak, szemeteskukák és autók és alig gondozott kertek helyszíne. Megannyi megújításra váró terület.

Három éven belül harmadik alkalommal foglalkozik magyar témával a bécsi Ringturm kiállítóhely: a "hosszú hatvanas évek" építészetét mutatja be a legfrissebb tárlat. Milyennek látszik Bécsből a magyar modern?

Csorba Zoltán, a Lechner Tudásközpontban március 29-én, 18 órakor kezdődő, harmadik „Fehér köpeny & rajzasztal” beszélgetés vendége nem sokkal a kezdetek után, 1961-ben kapcsolódott be Farkas Tibor és balatoni csoportjának a VÁTI-ban folyó munkájába.

Mi köti össze Bulgária kommunista emlékműveit, a rigai Vörös Lövészek múzeumát, a berlini Alexanderplatzot és a nyíregyházi művelődési házat? Választ adhat erre egy kétnapos építészeti eseménysorozat a berlini Collegium Hungaricumban.

Emre Arolat, Lousia Hutton, Enrique Sobejano, Stefano Baroffio (OMA), Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa voltak az előadók, míg Dick Sikkes, Anthony Gall, Oliver Sales kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.

A KÉK által szervezett Építészeti Filmnapok témája idén csak a filmekből derült ki. A legsikeresebb mozgóképek drámai cselekménye vagy épp a cselekmények sokatmondó hiánya a hatalom és a tervezők, a kiemelt presztízsberuházások és az átlagember kapcsolatára éleződött ki.

A 2016-os Pritzker-díj nyertese Alejandro Aravena építész lett. Elsősorban a szociális lakásépítés terén radikális építészeti ötleteiről ismert Aravena az emberléptékű, társadalmilag érzékeny építészet következetes képviselője.

A PRAXIS szakmatörténeti konferenciasorozat második része azokkal a vállalkozásokkal, csoportosulásokkal, projektekkel foglalkozott, amelyek tevékenysége részben vagy egészben túlmutatott a tervezőintézeti keretek adta lehetőségeken

Kelet- és közép-európai háború utáni építészet eseménysorozat: október 30-31.