Későbarokk fakocka
Szállodabővítés Veszprémben, a Séd völgyében
verpeter 2012.01.20.
Apró lépésekkel nem lehet átjutni a szakadékon. Ezt gondolhatta a veszprémi Betekints Hotel tulajdonosa is, amikor a vendéglátóipart is jócskán érintő válság ellenére szállodabővítésbe kezdett, hogy új szolgáltatásokkal szélesítse vendégkörét.

Turisztikai felmérések szerint Veszprém ismert és kedvelt idegenforgalmi célpont, azonban csak „egynapos város”. Az itt töltött vendégéjszakák számának növelése a város és a helyi vállalkozások elemi érdeke. Ennek módja pedig a programok, szolgáltatások bővítése. A nyári Ünnepi Játékok és az Utcazene Fesztivál eme törekvés jól sikerült példái.
A Betekints Hotel a Séd partján, az Állatkert szomszédságában áll. Ez a völgy, amely most a Kolostorok és kertek program eredményeként ébredni látszik Csipkerózsika-álmából, a gyermekes családok kedvelt pihenőhelye. Ezt az aktív kikapcsolódásra vágyó vendégkört célozta meg Márkus László, a hotel tulajdonosa, amikor egy – a városból eddig valóban hiányzó – wellness szolgáltatásokat nyújtó épületszárny építésébe fogott.
A szálloda meglévő épületei az egykori későbarokk csárda többszöri bővítésével alakultak ki. Tervezőjük, Major György – akivel a tervezés során többször konzultáltunk – műemléki szemlélettel, magas színvonalon alkotta meg az egyszerű nyeregtetős tömegekből álló együttest, amelyet az étterem és a fittnessterem földszintes blokkja egészített ki.
A meglévő épület történeti, környezeti beágyazottsága, erős építészeti karaktere a kezdetektől meghatározták az új wellness-szárny tervezésének irányát. Korán nyilvánvalóvá vált, hogy a tágas uszodateret is magában foglaló funkció más tömeget igényel, mint a meglévő magastetős architektúra. Végeredményben egy olyan épület született, amely tisztán, egyértelműen, de nem agresszíven felvállalja másságát, amelyet mind tömegével (szabályos négyzet alaprajz), mind homlokzati kialakításával (homogén burkolat, mely szakít a fal-nyílás architektúrával) megjelenít. Telepítésével kissé a kertbe csúszik, amit funkciója indokol is, de vizuálisan szabadon hagyja a Séd melletti zöldsávot, ami a Völgyhídról jól látható. A tervezett bővítmény egy kényes egyensúlyi helyzetet próbál megtalálni, remélhetőleg sikerrel.
Az épület tárgyszerűen jelenik meg, ezt a hatást erősíti a homlokzatburkolat és a tetőterasz csatlakozásának attika nélküli kialakítása a homlokzat síkjából visszahúzott légies üvegkorláttal. A homlokzatburkolat és az eltolható árnyékolók homogenitása reményeink szerint nem válik unalmassá, az épület különböző napszakokban eltérő fény-árnyék játékot mutat a vakolt síktól elemelt áttört ruhája mögött. A vörösfenyőből készült lécburkolat kiosztását, sűrűségét, rögzítésének, kezelésének módját, későbbi szerelhetőségének megoldását az építkezésen dolgozó asztalos és lakatos mesterekkel együtt alakítottuk ki – szerencsére munkánk során a kivitelezés szinte minden szereplője konstruktív partnernek bizonyult.

Tervezők:
Generáltervező: A211 Építésziroda
Építészet: Vér Péter, Peresztegi Gábor, Enyedi Imre, Gombor János, Kiss Imre János
Statika: Szabó Imre
Épületgépészet: Nyírő Ferenc
Uszodagépészet: Weinper Gyula
Épületvillamosság: Tuza Ferenc
Fotó: a szerző

Címkék: