Norci | 2014.09.09
Napelemes redőny, rizsszalmával kivilágított indiai falvak, mobiltöltés biciklivel, közösségi házhoz szállító alkalmazás, és számos más izgalmas, üzleti tervig kidolgozott klímainnovációs ötlet született a Climate-KIC Journey-n, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nyári egyetemén.

Pénteken ért véget Európa legnagyobb klímainnovációs nyári egyetemi programja, a Climate-KIC "Journey" két hetes magyarországi fordulója, melynek nyílt napján szerkesztőségünk is részt vehetett. A hazai fordulón kilenc csapat prezentálta a négy hét alatt összeállított üzleti tervét. A hazai szakértő zsűri elé került start-up ötletek a Journey záró hetén a hollandiai Wageningenben méretnek meg a programban résztvevő kb. harminc csapat ötletével.

Mi is a Journey?
A Climate-KIC az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség (Knowledge and Innovation Community), melynek célja, hogy széles körben elérhetővé tegye a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást, és innovatív termékek, szolgáltatások piacra jutását segítse elő. Az immár négy éve megrendezésre kerülő, öthetes szemléletformáló nyári egyetem célja, hogy a klímavédelemhez kapcsolódó üzleti lehetőségekre felhívja a figyelmet, és lehetővé tegye, hogy a pályázók elsajátítsák azokat a készségeket, amivel a klímainnovációs ötleteikből valós üzleti tervek készülhetnek.

„A csapatok az ötleteikkel és az üzleti terveikkel versenyeznek, és az utolsó héten egy döntőben kiválasztásra kerülnek a legjobbak. Ezeknek a csapatoknak és ötleteiknek lehetőségük van a Climate-KIC vállalkozásfejlesztési programjába pályázni.” – meséli Kéri Zsuzsanna projekt-koordinátor. „A Journey zsűrije befektetőkből és a Climate-KIC szakértőiből áll: a prezentációkat egy öttagú zsűri hallgatja meg, illetve vannak további szakemberek, akik az üzleti terveket nézik át és pontozzák, így alakul ki a végső döntés. Külön szempontból osztályozzák tehát az üzleti megvalósíthatóságot, illetve a projektek klímarelevanciáját. A Journey 2010 óta fut, a tavalyi évben 4-5 olyan ötlet volt, amit a gyakorlatban is továbbvittek és reméljük, hogy idén is legalább ilyen számra számíthatunk. A Climate-KIC vállalkozásfejlesztési programja évente több száz startup-pal és ötlettel foglalkozik, ezek nagy része sikeres. A kiválasztott startup-okat Amerikába, a Szilikon-völgybe visszük bemutatni, ahol szintén megmérettethetik magukat, és jelentős arányban találnak potenciális befektetőkre. Idén összesen hat Journey fut párhuzamosan, több száz diákkal. Ezek nagy része a Climate-KIC által elismert és akkreditált egyetemek mesterképzéseiből kerül ki, nekik kötelező a Journey-n részt venni, amiért kreditet is kapnak a tanulmányaik során. A fennmaradó helyeket megpályáztatjuk, bárki jelentkezhet, aki legalább mesterképzéses, vagy phD hallgató, illetve frissen végzett; fenntarthatósággal foglalkozik, és az üzleti szemlélet sem áll tőle távol. A jelentkezés minden évben tavasszal történik. Idén 19 országból jöttek a diákok, bár a Climate-KIC csak 12 helyszínen van jelen, de az adott országban tanuló bármilyen nemzetiségű tanuló jelentkezhet, így előfordult már, hogy egy londoni egyetemről érkezett kínai, vagy iráni diákunk. Nagyon vegyes, igazi multi-kulti társaságunk van tehát, akik a legkülönbözőbb diszciplinákból érkeztek és nagyon jó, interaktív csapatmunkát produkálnak. A Magyarországon zajló részen jelenleg kilenc csapat működik, akik kilenc különböző üzleti terven dolgoznak; nagyon sok gyár- illetve egyéb teleplátogatáson vettek részt, pl. megnézték az Odoo-projektet, vagy az Organica csepeli szennyvíztisztító üzemét is. A Journey egyik küldetése, hogy a diákok ökologikus szemléletét a lehető legnagyobb mértékben erősítse, most például az a diákok házi feladata, hogy a szabadidejükben gondolkozzanak azon, hogyan csökkenthetnék az öthetes programjuk ökológiai lábnyomát.” – számol be a célokról és lehetőségekről Kéri Zsuzsanna.

Terepmunka újságírókkal – avagy hogy lesz a szennyvízből banán?
A nyílt napon a diákok és a hozzájuk csapódott újságírók, hazai klímainnovációs szakemberek az Organica csepeli szennyvíztisztító üzemét látogathatták meg. A vállalat az elmúlt két évtized alatt olyan egyedülálló eljárást fejlesztett ki, amely hely- és energiatakarékos szennyvíztelepek építését és üzemeltetését teszi lehetővé. „A Climate-KIC program segítségével szélesebb körben is megismertethetjük az Organica- eljárást a jövő szakembereivel, amelyet kiemelkedő fontosságúnak tartunk egy környezetbarátabb jövő építéséhez.” - nyilatkozták a cég képviselői.

A telep 1966-ban épült, egy hagyományos, eleveniszapos megoldással, és mivel Budapest lakossága folyamatosan nőtt, és felépült a csepeli biogáz-üzem, szükségessé vált a kapacitásbővítése. „A szennyvíz derítése után, miután a kemikáliákat az iszapból kivontuk, az üledéket három nagyméretű pálmaházon folyatjuk át, a szennyvízben megmaradó hasznos tápanyagot a növények hasznosítják. Így lesz a szennyvízből banán, citrom, illetve sok szép trópusi virág, amely ezt a környezetet nemhogy bírja, de kifejezetten kedveli. Az egyik alapítónk Bodnár Attila építész, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a szennyvíz-telepek a városokba integrálhatók legyenek. Nagyon érdekes látványterveket készített, mert azt szeretnénk, ha az emberek nemcsak valamilyen távoli, szőnyeg alá söprendő dologként gondolnának a szennyvíz-tisztításra, ami tipikusan egy olyan terület, amelyről nem szeretünk tudomást venni.” – meséli a cég képviselője. Az új csarnokok, üvegházak felépítésénél törekedtek az energiatudatosságra, a megújuló energiaforrások használatára is, a tetőn napelemes kiserőmű állítja elő a szivattyúrendszer működtetéséhez szükséges elektromos áramot; az optimális biológiai folyamatok fenntartásához szükséges állandó hőmérséklet biztosításához a szennyvíz hőmérsékletét is hasznosítják.

Redőnyből napelem, szalmából áram, bicikliből telefontöltő
A program legérdekesebb része persze a diákok prezentációja volt. „ A személyes kedvencünk az OORJA "Empowering rural communities" projekt” – számol be Kéri Zsuzsa. „India elmaradott településein sok helyen nincs áram, van viszont rengeteg szalma a rizs és búzatermelésből, amit nem használnak fel. A csapat ötlete egy technológia, ami az elmaradott falvakban a rizsszalmából elektromosságot és talajjavító bio faszenet állít elő. Érdekes volt többek között a „Fastgoods” ötlet is, ami egy közösségi futárszolgáltatás. Egy alkalmazás segítségével bárki lehet futár, aki éppen az étterem és a megrendelő között a megfelelő útvonalon közlekedik, csökkentve a kiszállításokból eredő környezeti terhelést és munkát biztosítva bárkinek. Vagy az ACE - egy olyan biciklire szerelhető dinamó és akkumulátor, ami a mozgási energiát elektromos árammá alakítja és elraktározza, könnyen fel- és leszerelhető és magunkkal vihető.”

Született persze építészeti megoldás is, egy kínai diáklány, Lu Zhe forradalmi ötlete alapján, amely nem más, mint a redőnybe, rolóba, vagy függönybe integrált napelem. „A hamburgi Hafen-City University egyetem mesterképzésén veszek részt, ahol az építészeten és várostervezésen belül az erőforrások hatékonyabb felhasználására specializálódtam.” – meséli Lu. „Mint fiatal hallgató, korán megismerkedtem a Németországban nagyon divatos passzívház- koncepcióval, ami egy nagyon jó technológia, de önmagában szerintem nem elég. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a meglévő épületállomány korszerűsítésére, a hőszigetelésekre, a gazdaságos energiafelhasználáson alapuló városfejlesztésre.” A németek a meglévő minősítési rendszerek mellé egy új, egyelőre csak náluk használatos épületminősítési rendszert is kidolgoztak, melynek neve DGMB, és a fűtési energia mellett a fenntartható vízgazdálkodással és hulladék-kezeléssel is foglalkozik, amelyet a diákok már az első évben megtanultak. Az új építési területeken azt vizsgálták, hogyan lehetne az ott termelődő hulladék, illetve a felhasznált erőforrások és alapanyagok mennyiségét csökkenteni, hogy így az önkormányzatnak és a befektetőknek is sikerüljön pénzt megtakarítani.

„A mi projektunk az „energia-generátor” nevet kapta, és a magas házak energiaellátási problémáját próbálja orvosolni.” – meséli Lu. „A napenergiát jelenleg csak horizontális síkon, azaz többnyire a háztetőkre telepített napelemekkel tudjuk hasznosítani, a fejlődő országokra és az Egyesült Államokra jellemző toronyházak esetén azonban nagyon nagy falfelületre nagyon kicsi tetőfelület jut, így a gyakorlatban lehetetlen ezen épületek megújuló energiával történő ellátása. Miért is ne használhatnánk a vertikális felületeket, azaz a falakat is energiatermelésre? Az ötletet a toronyházakra jellemző hatalmas üvegfelületek árnyékolása adta: építsük bele a napelemeket a függönyökbe! Olyan roló, redőny, vagy függönyrendszert találtunk ki tehát, amelybe napelemek vannak integrálva: ha rásüt a Nap a felhőkarcoló oldalára, akkor a roló leengedhető és napelemként funkcionál. Különösen Kínában, ahol mostanában 3-400 méter magas felhőkarcolókat építenek, ez nagyon releváns ötlet, mivel a függönyök telepítéséhez nincs szükség szakemberekre, azokat bárki egyszerűen felszerelheti és az elektromos hálózatra kötheti. Így feltehetőleg jóval olcsóbb is lehet, mint a mai szoláris rendszerek.” Reméljük és bízunk benne, ez is, mint a többi jó ötlet, hamarosan befektetőkre talál és megvalósulva sokkal élhetőbb környezetet teremt majd Kína és a világ nagyvárosaiban.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások